Pánczél Kata a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végzett színművészet szakon. Jelenleg a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház tagja. A bábszínház iránti érdeklődése akkor született meg, amikor egyetemistaként létrehozta Önarckép bábbal című első egyéni előadását, amely ma már a Cimborák repertoárját gazdagítja. 2024-ben elnyerte a Communitas által meghirdetett alkotói ösztöndíjat, így született meg egy újabb bábos előadás, a Mamó. Ebben a próbafolyamatban Szabó Emese dramaturgként dolgozott, és ennek a jó együttműködésnek köszönhetően fogalmazódott meg az igény további színházi alkotások és projektek létrehozására.
Szabó Emese és Zárug Berni színházi neveléssel foglalkoznak, 2024-ben alapították meg a Part Színházi Nevelési Műhelyt Sepsiszentgyörgyön, amelynek fő tevékenysége állandó drámacsoportok működtetése és színházi nevelési előadások létrehozása. Ezek ar részvételen alapuló foglalkozások a színházat mint eszközt használják arra, hogy a gyerekek tapasztalás útján tanuljanak és fejlődjenek különböző területeken, mint például önismeret, kritikus és komplex gondolkodás, művészi alkotások értelmezése, saját és mások érzelmeinek felismerése.
A Tárgyanimációs bábműhely során a színházi nevelés eszközeit ötvözzük a bábművészettel. Pánczél Kata a bábtechnikák tudását hozza, Szabó Emese és Zárug Berni pedig a drámapedagógia, részvételiség, színházi nevelés módszertanát használja majd a program kidolgozásához.
Kezdeményezés összefoglaló
A tárgyanimációs bábműhely során a gyerekek különböző hétköznapi tárgyakat keltenek életre, bábként használják azokat, így tesznek szert mélyebb megértésre a színházi kifejezésmóddal kapcsolatban.
Pánczél Kata bábszínészként azt tapasztalta, hogy a közönség befogadókészsége akadályba ütközik az absztraktabb, elvontabb színházi formanyelvek vagy bábtechnikák használta során. Azt jelzik vissza, hogy "nem értik" az előadást. Ez a dekódolási nehézség később kihathat a kultúrális életükre, és emiatt a kétség miatt látogathatják kevésbé a múzeumokat, galériákat, színházakat. A bábszínház sok esetben az első találkozási pont ezekkel az intézményekkel, így fontos, hogy már gyerekkorban kialakuljon az értelmezés képessége. A bábszínház az életrekeltés művészete, élettelen tárgyak éltetése. Ezeket az élettelen tárgyakat báboknak nevezzük, amelyek lehetnek konkrétak, erre a célre létrehozottak, de olyan tárgyak is bábbá válhatnak, amelyeknek más az eredeti funkciójuk, például hétköznapi eszközeink, egy kanál, fésű, vagy esernyő. A tárgyanimáció technika alapja, hogy minden tárgyban képes meglátni a bábot, azáltal, hogy a bábos másképp tekint rá, másképp kezdi el mozgatni, azaz meglátja benne az emberszerűt. Ezáltal a technika által ismerhetőek meg leginkább a bábszínház alapjai. Fogalkozásaink során játékos gyakorlatsorokkal vezetjük rá a résztvevőket arra, hogy hogyan rugaszkodhatunk el tárgyaink megszokott funkciójától, eredeti jelentésétől. Ezáltal abban is segítünk, hogy olyan fogalmakat találjanak, amelyek által ki tudják fejezni mindazt, amit itt látnak és tapasztalnak. Ez az élményalapú foglalkozás fejleszti a kreativitásukat, komplex gondolkodásmódot alakít ki, és segít abban, hogy életkoruknak megfelelően véleményt tudjanak megfogalmazni egy-egy alkotásról.
Két műhelymunkát tervezünk korosztály szerint: 2-4. és 5-8. osztályos diákoknak. A foglalkozás a kisebbek esetében 1,5 óra, a nagyobbak esetében 2 óra.
Az eseménynek a Cimborák Bábszínház ad teret.
Ez a program lehetőséget kínál a Part Színházi Nevelési Műhely és a Cimborák Bábszínház együttműködésére és további programok létrehozására.
Legtöbb szavazat